a bringatúra.

hát, nyilván. mit én is bringatúra. mínuszok mindenfelé, az úton tükörjég. 25 centi hó mindenütt, minimum.bringa a padláson, lapos kerékkel. hát a bringatúra elmaradt. csináltam helyette az otthoniakról fotókat, mert ha már több hasznom nem veszik, legalább képeket csináljak. jó. főztem ebédeket. jó. megcsináltam minden szart. jó. de mikor lesz már a bringatúrám??? ezt szeretném megtudni.
aztán ma meg, rámoltanak, mint annak a rendje. a legnagyobb félelmeim jönnek szépen szembe velem. oldd meg, vagy kezdj velük valamit.
de legalább K.-val jó volt.

részlet

... mert ez a karma-kérdés is félre lett értelmezve. amíg ők nem érzik, hogy valamit rosszul csináltak, nem bánják, nem érzik magukat bűnösnek, addig nem is azok. mindenki abban van, amiben van. csak magad tudod magadat elítélni. ha van is valamilyen felsőbb hatalom, ő meghagyja ezt neked, szerintem. ...

fordul

hát így. ma reggel. illetve délelőtt.
egy-két nap, vagy akár egy perc is elég, hogy minden megforduljon.-
szívás, de lehet, hogy megéri.
hét végén bringatúra. az első. egyedül. már várom. :)

így szól bele mindig a random

most meg... ezt nézd. még talán egy órája sincs, hogy mindenféle keserűséget fröcsögtettem ide. erre meg.
idejön R. és hoz virágot. mert hát mégis nőnap van. majd add oda az egyiket anyának. pusszantom.
én is. meg a randomot is.

önreflexió-féle

nem javítom ki
nem csinálom újra
nem folytatom
semmi sem. csak úgy van.
vagy éppen nincs is. attól függ.


bosszantasz, tudod? de
én magam is magamat. nem, nem kell érteni.
"minek jönnek ide, ha rühellik az egészet?" szerintem én már értem. és érzem. de nem magyarázom el.
az a baj, ehhez is lusta vagyok. vagy valami hasonló. nem éri meg.

a kiábrándulás és a semmi után mi van? beleesem én is, és hatalmas cinizmussal hevenyészett társadalomkritikákat fogok írni? kinek? minek? teljesen fölösleges.

az a baj, néha úgy érzem, minden teljesen fölösleges. minek mondjam? ha tudod, jó, ha nem, akkor meg minek? minek csináljak bármit? nincs értéke. főleg, ha nem sietek fölcímkézni. pedig nem.

viszont a nagy nihilben sem lehet maradni. kellene valami olyan állapot, ami legalább félig jó. vagy legalább közelít hozzá. nem azt mondom, hogy nekem rossz. de nem is jó. és tudom, kedves oktatók, minden fejben dől el, és engedd el, és a többi unásig ismételt vesszőparipátok.
akkor én most eldöntöm (fejben, hogy örüljetek), hogy nem érdekel ez az egész. ebben nem vettem részt. majd szólok, ha jobbat találtam ki. de csak akkor, ha kérdezitek.

elmaradt katarzis miatt

nyakukat szegték az elveim. maguk rakták a hurkot a saját nyakukba, én meg kirúgtam alóluk a széket, amin álltak. mindig ez történik. talán az az egyetlen elvem amit tartok, hogy szembe megyek az eleimmel. szóval miután az elveim felakasztották magukat, én vízbe öltem őket, majd miután már kétszer meghaltak, még néhányat rúgtam rajtuk.
teljesen tudatosan csináltam. észrevettem, hogy ezt teszem. azt hittem megéri. valahol belül azért azt súgta valami,  hogy nem, és hogy nagylerágó lesz a vége, de igyekeztem erre nem figyelni.
később már tudtam, hogy csak rossz vége lehet, de azzal együtt tovább csináltam, és ez vezetett ide. féltem, hogy megszerelmesedem, mert az nekem soha nem jó. mindig rosszul választok, mindig méltatlan embert. és ezt valahogy mindig tudom, de mindig le is szarom.
(itt kezdtem a kötelet csomózni az elveimnek.)
természetesen megint indokolatlanul, és a lehető legváratlanabb időben tudtam a legmélyebben belesüllyedni az iszonyatba.
természetesen már későn.
természetesen már fölöslegesen.
most persze rugdalom az elveket, hátha életre kelnek, de amiket már kétszer megöltem, azok valószínűleg már nem támadnak fel harmadnapra.

PH-érték

PH-érték. Az a fontos. Ezt R. mondta, de egyre inkább úgy gondolom, hogy igaza van. Ráadásul minél magasabb a PH-érték, annál jobban érzem magam.
A "nem szerelem és szex összeillik". Mert ez a PH-érték. Andy Warhol megmondta.
Ma amúgy is Andy Warholt olvastam. Mindig véletlenszerűen választok könyvet, ha problémám van. Ma ez volt az. Általában össze is jön, mert mindig olvasok valami olyat, amitől hirtelen eszembe jut a megoldás. Most is tudom a ki nem mondott problémámra a megoldást, csak nem tetszik. Másikat szeretnék. Persze mindig van választásod, szól a közhely. Tényleg van. Hogy jól döntök, vagy hogy a könnyű döntést hozom meg. Köszi. Ez nem igazi lehetőség.