Biztos furcsának tűnik elsőre, hogy mennyire zavar az, hogy elszakadt a nadrágom. Nekem is furcsa lenne, ha nem ez a nadrágom lenne az. A kedvencem, és mellesleg az 5 nadrágomból így már 3 használhatatlan.
A lila nadrághoz sok élményem kötődik. Velem volt, mikor először voltam vitorlázni. Velem volt, illetve rajtam, amikor összejöttünk a barátommal. Rajtam volt néhány vizsgámon. Rajtam volt, mikor egy negyedkész regényről kellett kritikát mondanom egy barátomnak. Szóval sok mindent átélt velem. Amikor fölvettem, mindig eszembe jutott valami, amit nem hagynék ki az életemből.
Nem a nadrág miatt szomorodtam el. Amiatt, amik hozzá (is) köthetők. Ha ki kell dobnom, olyan lesz, mintha egy fényképalbumot vagy ilyesmit kellene eltüntetnem.
Nem akarom. Lehet, hogy a szobám dísze lesz belőle?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése