Ma is az van. Szomorú vasárnap. Bár nálam szomorú a hétfő is, meg a kedd, s a szerda, s így tovább. És minél tovább áltatom magam annál szomorúbb minden nap. Csak persze egyből itt is vannak az újabb problémák.
Jó lenne egy kicsit megszűnni, a szó szoros értelmében. Ha nem lennének beadandóim, én már régen összeszedtem volna a holmim, és leléptem volna a bánatba.
Miért nem lehet egyszerűen elővenni a jobbik arcom, és mindent rendbe szedni két nap alatt? Ja, tudom. Mert az jó lenne. Lehet helyette rágódni. Nagyszerű, de én nem ezt rendeltem, csakhogy reklamációt nem fogadnak el.
Passz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése