A német ZH valószínűtlenül hosszú és nehéz volt. Jó, hogy nem tanultam rá, mert nem is lehetett volna, és nagyon ideges lennék, ha úgy kapok rossz jegyet, hogy még küzdöttem is érte. Remélem azért megvan.
Este -mivel ilyen fárasztó napom volt- engedélyeztem magamnak egy kis pihenést, így találkoztam az egyik barátnőmmel (T.). Jó volt, már 2 hete nem láttam. Iszogattunk egy közeli kocsmában, és beszélgettünk pl. orvosi műhibaperekről, meg a szülésről, mert ez az egyik kedvenc témája. Nekem nem, viszont szeretem hallgatni. Aztán szó esett a jövőbeni terveinkről, a gyógypedagógiáról és az andragógiáról, meg hogy mit tudunk majd kezdeni ezekkel.
Közben a bor egyre fogyott, majd mire nem maradt semmi, éppen úgy döntöttünk, hogy elindulunk. Jó este volt, csak az ilyen esték mindig leépítik a közérzetem, mert 5x annyi cigit szívunk el, mint rendesen, aztán még a fülem is zúg otthon. Ez tegnap nem zavart, mert olyan fáradtan jöttem haza, hogy kb. egyből lefeküdtem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése